Az ősz utolsó pillanata a Vasi Skanzenben. Ez a Szent Márton napi országos nagyvásár ideje.
Ez a vásár, ahonnan szinte soha nem térnek haza sem az árusok, sem a vásározó népek szárazon.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Az ősz utolsó pillanata a Vasi Skanzenben. Ez a Szent Márton napi országos nagyvásár ideje.
Ez a vásár, ahonnan szinte soha nem térnek haza sem az árusok, sem a vásározó népek szárazon.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Szent Márton hét egyik évről évre visszatérő közkedvelt programja a Márton kirakó Szombathely Fő terén idén ismét kettő napos rendezvény lett.
Szerencsére a péntek délután máris jobb képet mutatott a tavalyinál, hiszen azt csúnyán elverte az eső.
A képekre kattintva látható a fotógaléria.
Szombathely patinás épülete, gyönyörű királynője, a Savaria Szálló (Kovács Szálló) idén száz éves.
A szombathelyi Savaria Szálló 100 éves története, képekben sztorikban részletei…
Egy hét kreatív alkotásokkal Szent Márton jegyében, az Agora Gyermekek Házában. Minden évben nagy figyelmet szentelnek Szombathelyen Szent Márton személyének, tetteinek, életének.
Így van ez a gyermekekkel foglalkozó intézményben, a Gyermekek Házában is, ahol egy héten át folynak kézműves foglalkozások. Itt többek közt zoknilibát, üveglámpást, és hasonló témába vágó érdekességet készítenek az ovisok, és kisiskolások. A gyerkőcök nagy örömmel, és lelkesedéssel érkeznek, és alkotnak. És az elkészült alkotásaikat szívesen megmutatják most fotókon.
A képekre kattintva látható a fotógaléria.
Minden évben eljön az emlékezés napja, amikor mindenkiben fájó emlékek törnek elő, szeretteik elveszítése miatt. Idén sem csupán képekkel szeretnék itt megemlékezni, hanem Horváth Piroska gyönyörű megható versével.
Feledetteknek …
Korhadt fejfák és ledőlt keresztek –
mi lesz azzal, kit régen feledtek?
Fonnyadt levelek alatt sorvadó –
feledésbe névtelen porladó.
Nehéz márvány alá – eltemetve,
emlékek pakkjából elveszejtve,
kőországuk eldőlve, romosan,
szederindák ölelik szorosan,
gyufaszál sercen – apró fény villan,
füstölgő csík az ég felé illan,
bús krizantémfej borul egy hantra,
magányos emlék roskad a padra,
varjúkántálás töri a csendet,
kopott feledés új fénye sejtet,
pókháló rezzen – ébred az emlék,
gyertya lobban, hol sötét volt nemrég.