Ma reggel mikor észleltem mekkora adag jutott városunknak a hófehér áldásból, úgy gondoltam, járok rajta egyet, amíg lehet.
A fotógaléria a képekre kattintva nyitható meg.
Hiszen a friss, ropogós hóban taposni, az a tél legjobb érzése, főleg ha e közben még nagy pelyhekben hull a további adag. …
Még arról is megfeledkezünk ilyenkor, hogy milyen hideg van, és hogy ha nem vigyázunk, és a sok minőségtelen lábbeli egyike maradt lábunkon, az pillanatok alatt beázhat. A hóban taposást korán kell megejteni, ugyanis a törvény szigora miatt hosszú időt nem tölthet a fehér takaró az utakon, járdákon. Így én is szedtem a lábam, hogy az élményt beszerezzem, és ezzel együtt bemutassak néhány havas pillanatot, ilyen olyan élethelyzetből. Tudom mindenki nem örül ilyenkor, de például a gyerekek már biztosan nagyon várták, és most még a hóágyút sem kell kivárniuk, egy hatalmas szánkózásért.
Közlekedés szempontjából viszont akár ki is maradhatna a tél, gondolom ezzel sokan egyet értenek velem.
Én magam is addig lelkesedem érte, míg fehér a színe. Többi színárnyalatát már én sem szeretem, pedig mire kis túrám végére értem, már sok helyen színt váltott a hó.
Többi havas fotóm, a képekre kattintva látható.