Ezúttal Dr. Széll Kálmán orvos professzorral beszélgetett Tanai Ibolya. Iskola a határon – más szemszögből. A professzor úr gyermekkoráról, annak is
a Kőszegen, a Hunyadi Mátyás Honvéd katonai alreálban, és Nagyváradon, a Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskolában töltött időszakáról, hitről, engedelmességről, hazaszeretetről érkeztek a kérdések.

És mint ha csak tegnap lett volna, kitűnő pontossággal jöttek a válaszok. Megemlítve név szerint az érintett növendéktársakat. Az iskola, a ruházat, az oktatások, nevelés, és a napirend részletes leírásával. Sok érdekes megtörtént sztori mellett, a korszak, és az akkor használatos eszközök, felszerelések különös szóhasználatait is hallhattuk.

Határozottan szigorú, katonás, nevelő, és tanító szándékú intézményekről szóltak a történetek, ahol visszaszólásnak, feltűnő viselkedésnek helye nem volt. Ahol elképesztően nagy volt az összetartás, és csupán jó szándékból, és odafigyelésből, mindenkinek a haza írt, és az otthonról érkező leveleit cenzúrázták. Sok berögződött szokás a mai napig visszaköszön életébe, az egykori diák évekből.

A beszélgetést vetített képek színesítették, valamint a beszélgetés egyes részeihez igazodva, Tóth Róbert részleteket olvasott fel, Ottlik Géza 1959-ben megjelent, Iskola a határon című művéből. A háborús időszakról, az országhatár kényszerű átlépéséről, és a fogság időszakáról elcsukló hangon beszélt a hazaszeretetről híres, elismert professzor. A beszélgetés annyira élményszerű volt, hogy észrevétlenül röppent el a másfél óra.

Láthatóan akár napokig is tudott volna élményeiről mesélni a Szombathelyi születésű Széll Kálmán, akinek munkássága, elismerései szinte felsorolhatatlanok. Végül egy gondolat életrajzából: „ Azok az emberek a példaképei, akik a családjukon kívül a közt szolgálták, szűkebb környezetük és a haza haladását előmozdították. Ezeknek kívánt emléket állítani a Fehérköpenyes óriások című könyvével. Ars poétikája: az orvosi hivatás etikus művelése, s a szűkebb és tágabb közösség szolgálata, az Isten-, haza-, család- és emberszeretet gyakorlása.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A reklámplakát aranykora – Az aranykor (?) reklámplakátja.

Alig hiszem hogy ennél többen helyet tudtak volna foglalni január 28-án csütörtökön, a Savaria Múzeum dísztermében, a sok sok kiállított plakát árnyékában.

Az […] Elsodort világ, Plakát-álmok 1910-1920 […]  című kiállítás anyaga ugyanis behálózza a hatalmas termet. Most stílusosan itt, a plakátok közt hallhattuk, és láthattuk Ihász István előadását.

A Magyar Nemzeti Múzeum történésze, vetített képek segítségével magyarázta, a korabeli plakátok tartalmának értelmét.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Alkotók közt találhatók a 1910–1920-as évek legnevesebb festőit, grafikusait.
„Rohanjunk a rohanó időkkel…” – hirdeti 100 év távlatából a Dido arckrémet Földes Imre frivol plakátja, melyen idős úr próbál lépést tartani csinos fiatal barátnőjével, s rohannak kézen fogva – ki tudja hova? – tán az Orfeumba, vagy más esti szórakozóhelyre a századfordulós főváros utcáján. A gazdasági élet fellendülése nyomán kibontakozó kereskedelmi és kulturális reklámigény, a polgári életforma szükségletei kiváltotta sokarcú plakát a társadalom kommunikációs és véleményformáló rendszerének egyik meghatározó elemévé, a tömegtájékoztatás leghatásosabb eszközévé vált: közéleti tartalmával, közérthető nyelvezetével, lecsupaszított üzeneteivel közvetítette kora eseményeit, környezetét és életmódját – és mindez egy új, modern közérzületet formált.

A történelemről mindannyiunkban élő elképzeléseket nemcsak az írástudók tolla, hanem a művészek vésője, ecsetje, ceruzája is alakította.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A tárlat az életút 12 legfontosabb állomását mutatja be képekben, és kétnyelvű feliratokkal.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Összeállítása, kialakítása egyfajta mobil kiállításra utal, amire Szommer Ildikó a Szent Márton Programiroda vezetője ki is tért ismertetőjében. A kiállítást minél több helyre el szeretnék juttatni mint hazánkban, mint pedig határon túlra. A kiállítást Koczka Tibor alpolgármester nyitotta meg. Csapláros Andrea a múzeum igazgatója elmondta, nagy öröm számára hogy ennek a kiállításnak intézményükben biztosíthattak helyet, és minden látogatót szívesen lát egészen 2016.

március 15-ig. Szent Márton, az Európa szerte ismert és tisztelt szent 1700 évvel ezelőtt született Savaria városában. Személyének, példaértékű életének megismerése és széles körben való megismertetése, értékrendi igazodási pontként való elfogadása mindannyiunk számára fontos feladat. Szent Márton alakja számtalan európai településen közismert. Szent Márton „utazása „ küldetésének beteljesítése volt, segítő cselekvése és missziós tevékenysége Európa több országát kapcsolja össze.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A Magyar Nemzeti Múzeumban október végéig látható nagy sikerű kiállítás ezúttal térségünk érdeklődőit várja, 2016. március 19-éig  a múzeum dísztermében, és az emeleti termekben.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A különlegesen, és látványosan felépített kiállítás, tíz évig tartó álomra hívja a látogatókat. Nézőpontja az első világháború lövészárkában merengő vizionáló katonáé aki előtt lepereg életének addigi, és várható további történéseinek-plakátkörnyezete.

A ünnepi megnyitón részt vett Dr. Puskás Tivadat polgármester, a tárlatot a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Dr. Csorbai László nyitotta meg.

Az érdeklődők megtöltötték az érdekesen berendezett díszrermet.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A kiállítás, ami a múzeum felső szintjén kapott helyet, a „Változó kultúrák a változó tájban” címet kapta, és egészen az őskortól indulva ad betekintést kalandos múltunkba.

A képekre kattitva további fotók láthatók.

A tárlat különlegesen megtervezett útvonalon vezeti végig a látogatót a főleg Vas megye területén feltárt leletek között.

S hogy mikor merre, melyik korszakban járunk utunk során, padlógrafikákon láthatjuk. Különleges tárgyak gazdag tárházát, makettekkel, virtuális bemutatókkal ötvözve láthatunk itt.

A csütörtök délutáni megnyitóra nagyon sokan kíváncsiak voltak, és igazán „ütős” volt az Ataru Taiko ütősegyüttes  közreműködése is . 

A megnyitó pillanatairól, és a látványos kiállításól további fotóim a képekre kattintva láthatók.

Itt mutatkozhattak be a múzeum különböző osztályai, valamint város régiségeivel, múltjával  foglalkozó intézmények, múzeumok.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A múltidéző délutánt különböző játékok, kézműves és ügyességi foglalkozások, érdekes látnivalók, előadás, és zenei programok színesítették.

E napon bár ki benézhetett a múzeum aktuális kiállításaiba. Végül az ősz hangulatát, a frissen préselt szőlőlé íze hozta meg.

S hogy kikkel találkozhattuk a parkban?

A Néprajztudományi Osztállyal. Programjuk:
Gombfoci – a közösségépítés 20. századi módja, „Ráncba szedlek!” – szólások, szólásmondások és hátterük (tárgyfelismerés, szólásmagyarázat). Szőlőpréselés és mustszűrés, néprajzi tárgyak felismerése.

A Történettudományi osztállyal. Náluk különleges legyezőt, és erszényt készíthettünk.

A Régészeti osztállyal.
Ahol madarakhoz kötődő kultuszok és madárábrázolások a különböző régészeti korszakokban, őskortól-középkorig interaktív bemutatás. Kincskeresés, kézműves foglalkozás: a madár megmintázása agyagból. Élményszerű bemutató az őskori vízimadár-ábrázolásról, a római kori madárjóslásról, a középkori madárábrázolásokról, a címerállatokról.

Az Állományvédelmi és Restaurátor Osztályon
üvegragasztás és kerámiaválogatás. Poncolás rézlemezre – témája a hónap műtárgya: a kerecsensólyom.

A Kiállításrendező Csoportnál
Homokfúvásos poháralátét, mécsestartó, kulcstartó készítés volt a feladat.

Könyvtárnál
Társasjátékokkal és kifestőkkel szórakoztattak.

Gazdálkodási Csoportnál
Kötés, horgolás, valamint kiadványok vásárlására volt lehetőség.

Szombathelyi Képtár
Textilek és madarak a képzőművészetben.

Smidt Múzeum
Medálkészítés zsugorfóliából a Smidt Múzeum formakincséből. Színező, kirakó és kvízjáték. Múzeumi kiadványok árusítása.

Vasi Skanzen
Nálatok laknak-e állatok? (ösztöke, bárca, ökörkalap és társai) – játékos feladatok kicsiknek és nagyoknak. Sallangos könyvjelzők készítése (bőrözés).

Vasi Szemle
Kiadvány-árusítás.

Iseum Savariense
Iseum Shop – kiadványok, műtárgymásolatok, múzeumi ajándéktárgyak. Egyiptom, a Nílus ajándéka – játékos időtöltés kicsiknek és nagyoknak a varázslatos Egyiptom vonzásában, amulettek és viseleti kiegészítők készítése.

Járdányi Paulovics István Romkert
Mozaikkészítés, puzzle, középkori oklevélírás.

Vasi Múzeumi Látványtár
Madarat tolláról – álomfogó készítése.

Múzeumbogár Klub
Tagtoborzó sütivel és mentakoktéllal, társasjátékok

Vasi Múzeumbarát Egylet
Legyen Ön is múzeumi önkéntes! – regisztrációs lehetőség.

Végül a zenei programokat a kisszínpadon, és a múzeum lépcsőjén a Húzós Ütős és a Tohu Bohu szolgáltatta.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A vendég ezúttal Kovács István technikai gyűjtő volt, Tóth Kálmán múzeumpedagógus pedig a „vonal másik oldalán”, vezette a beszélgetést

A képekre kattintva további fotók láthatók.

S hogyan is került Kálmán a vonal másik oldalára? A technikatörténeti kollekciók irányába tett kitekintés e napon a telefonok múltját, és jelenét kutatta, István (továbbiakban Pisti) segítségével.
Pisti a telefonok megszállottja, aki a hangtovábbítás használat köréből kikerült eszközeinek széles körével rendelkezik. A távközlési gyűjteménye, meghaladja a háromszáz darabot.

A múzeumban pedig egy rögtönzött kábeles telefonhálózat épült ki, amit mindjárt az elején próbára is tettek. Természetesen a beszélgetés nem e vonalon zajlott végig, de néhány korabeli eszköz mind a mai napig hadra fogható volt. Így például egy esőlemezes központ is, ami igazán ősréginek mondható. A befutó hívást egy lebillenő lemezke jelezte a központosnak, aki aztán a vonalakat csatlakozó dugóval végződő hosszú kábelekkel kötötte össze. Szó esett többek között a katonai vonatkozású eszközökről, a híres nevezetes piros telefonokról, és nem utolsó sorban a telefonos kisasszonyokról is.

A kedvesen csengő barátságos hangról, akiről csak hangja után alkothattunk képzeletbeli képet. S hogy a képalkotás jobban mehessen tudni kell róluk, hogy munkájukat kék egyenruhában, és piros orrú sárga cipőben végezték. Az sem véletlen, hogy a gyűjtő nagyon hosszú ideig a Matáv munkatársa volt. Ahogy az a kisgyermek kori kép sem véletlenül került a vetített képek közé, amin egy tárcsás játéktelefon van a kezében. Első telefonjuk egy klasszikus darab, a zöld színű tárcsás telefon volt. Ez volt szinte minden háztartásban az első készülék.

Ahogy telt az idő lecserélődtek Pistiéknél is a készülékek, mindig újabb, modernebb hangtovábbító eszköz lépett munkába. A régiek pedig félrerakva sorakoztak egy dobozban. Ekkor jött a gondolat, hogy az előd eszközöket is fel kellene kutatni, és egy szép gyűjteményt összerakni belőlük. Ez hamarosan meg is valósult. Egyre régebbi, egyre különlegesebb telefonok, telefonközpontok kerültek birtokába. Gyűjteménye előbb elfért egy polcon, majd több polcot is beállított a tárolásukra. Ezek szépen megteltek, de mostanra már ezeken sem férnek el kényelmesen. Egymáson, szorosan összezsúfolódva várják egy új korszak kezdetét, amit egy kiállító tér jelenthetne nekik. Ennek megtalálására tett kísérletet egy Facebookon közzétett felhívással, melyben egy kiállítóteret, helyiséget keres
telefonmúzeuma számára. Sajnos igen kevés visszajelzést kapott, pedig szívből szeretné, ha értékes gyűjteményét nem kellene Szombathelyről, a megyéből, egy távolabbi helyre elköltöztetnie. Véleménye szerint olyan sok üresen álló épületrész, helyiség van a városban, ami alkalmas lehetne erre, csupán a szándék hiányzik. De bízik benne, hogy előbb utóbb érdekesnek találja valaki, felkarolja törekvését, és lesz egy szombathelyi telefonmúzeum.
A készülékek kisebb csoportjait már kiállította többek közt Sében, Náraiban is. Ezeken a helyeken nagy érdeklődést tanúsítottak a látogatók.

A beszélgetést egy múltidéző totóval tették érdekesebbé, majd akár kézbe is vehették a régmúlt időket idéző telefonokat. A rögtönzött mini kiállítás első darabja egy katonai gyakorló morze mellett egy kurblis telefon volt, az utolsó pedig egy érintőképernyős Sony xperia, ami már semmilyen formában sem hasonlít egy igazi telefonkészülékre.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

]]> https://przoli.blogin.hu/2015/03/26/3732/ Wed, 25 Mar 2015 22:54:12 +0000 http://przoli.blogin.hu/?p=3732 „Tegnap istenítélet volt Szombathelyen …” könyvbemutató részletei...]]> Ismét egy könyv ami Szombathelyt ért légitámadásokat eleveníti fel az 1944-1945-ös időszakból.

Czirók Zoltán „Tegnap istenítélet volt Szombathelyen …” című könyvének bemutatóján, 2015 március 25-én vehettünk részt Szombathelyen a Savaria Múzeum dísztermében.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A megjelenteket Dr. Puskás Tivadar, a város polgármestere köszöntötte, majd Dr. Olasz Lajos történész ismertette a kötetet.

A programot színesítette Várnai Anna ötödik osztályos tanuló felolvasása, egy szombathelyi kislány 1945-ben kelt naplójából.

2015-ben emlékeztünk a Szombathely ellen 1945. március 4-én elkövetett bombatámadásra annak 70. évfordulója alkalmából. A 2. világháború legsúlyosabb légitámadása érte ekkor a várost: az amerikai szárazföldi haderő 15. légi hadserege kötelékébe tartozó 117, B–24 típusú repülőgép több mint 900 bombát dobott a vasi megyeszékhelyre.
Az 1944. július 26. és 1945. március 29. közötti időszakban 30-nál több alkalommal érte légicsapás Szombathelyt. Az áldozatok száma meghaladta az 550 főt. Az anyagi veszteség nagyságát mutatja, hogy Magyarország 52 városa közül Szombathely az ötödik helyen szerepelt a kárlistákon.

A Vasi Múzeumbarát Egylet az áldozatok előtt fejet hajtva adta közre a gazdagon illusztrált feldolgozását. A kiadvány Kosztolánczy Tibor korábbi és Czirók Zoltán repüléstörténész legújabb kutatásaira támaszkodva, a hazai illetve külföldi magán- és közgyűjteményekben található korabeli, eddig részben közöletlen fényképek, légi felvételek dokumentumok, felhasználásával készült.

A légitámadások módszertanát, az támadásoknak leginkább kitett szombathelyi létesítményeket, valamint a légvédelem és légoltalom kérdéskörét tárgyaló fejezeteket az 1944. július 8. és 1945. március 28/29. közt lezajlott légicsapások időrendben történő feldolgozása követi. A kötetet rövidítésjegyzék, részletes földrajzi- és személynévmutató, angol nyelvű rezümé, továbbá a légitámadásokról készített összefoglaló kimutatás, katonai rendfokozatokat összehasonlító táblázat és az angolszász mértékegységek átszámítását tartalmazó melléklet zárja.
Mint minden városunk múltjáról szóló ismertetőt, bemutatót, kiállítást, ezt a könyvbemutatót is vagy érdeklődés övezte. Sokan nézegették és meg is vásárolták a kötetet.

A könyv értékét növelte, hogy a szerző helyben dedikálta.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

„Az ember szinte lázba jön.” címmel invitáltak vendégeket, ismerősöket vetített képes beszélgetésre, múltról, múzeumról, közösségről. A jó hangulatú társalgást M. Kozár Mária néprajzkutató, és Tóth Kálmán egyesületi titkár vezette.
A képekre kattintva további fotók láthatók.

A beszélgetést, amelyen sok sok érdekességet megtudhattunk Jutka néni gyermekkoráról, édesapjáról Pável Ágostonról, családjáról, írásairól, kiadványairól, mai napig aktív gyűjtő, és közösségi munkájáról.  A jó kedélyű, kedves, mindenki fele nyitott, mosolygós hölgy felidézte gyermekkorát. Amikor iskolába kezdett járni, reggelente édesapja versikékkel, népdalokkal próbálta felébreszteni, és elterelni figyelmét a nyűgösködésről. Nagyon figyelt arra is, hogy lánya szépen beszéljen, soha ne használjon idegen szavakat.  Szeretettel beszélt édesapja baráti társaságáról is, akik sokszor vendégeskedtek házukban.

De megfordult náluk többek között Tamási Áron, Illyés Gyula, Dsida Jenő és Nyírő József is, Weöres Sándor és Gazdag Erzsi pedig szinte családtagnak számított. Pável Ágoston Szombathely szellemi életének meghatározó alakja volt a 20. század első felében. Évtizedeken át tanított, nyelvész, író, műfordító, néprajzkutató és költő volt. Éveken át vezette a könyvtárat, az ő nevéhez fűződik a Vasi Szemle című folyóirat megjelentetése. Édesapja tevékenységét érdekes családi fotók alapján idézte fel Jutka néni.

Gazdag Erzsi egyszer azt mondta neki, hogy az alma nem esett messze a fájától: jó írói vénával rendelkezik ő is, mint édesapja. A tanítás mellett helytörténeti kutatásokat is végzett, megírta a Savaria Múzeum történetét. Az évek során sokat tett édesapja emlékének ápolásáért.
Az este a nagy találkozások ideje is volt. Rég nem látott barátok, tanítványok is eljöttek. 50 évvel ezelőtti tanítványa, akinek ének-zenét tanított boldogan nyugtázta, hogy egykori tanára azonnal felismerte.

A rendezvény jó alkalom volt arra is hogy Jutka nénit 90. születésnapja alkalmából felköszöntsék barátai.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A buszon, ami egyébként a város útjait helyi járatként nap mint nap járja, több alkalommal volt már fotókiállítás.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Mindig más témát utaztatnak, és ismertetnek meg az utazóközönséggel. Így még csak egy múzeumba sem kell bemenniük, és az utazásra megváltott jegy egyben a kiállítás belépőjét is tartalmazza. Praktikus tolmácsolása ez a kultúrának. Ezúttal Szent Mártonnal kapcsolatos fotókból láthatunk a mozgó kiállítótérben.

A kiállítás nyolc alkotó fotóit mutatja be. És látható, hogy mindenki más más szemszögből közelítette meg a témát. Ezen, és az autóbusz közlekedés belvárosi múltján elmélkedtek a busz közepén az Agora munkatársai is.

A megnyitóra nem túl sokan érkeztek, de a hétköznapokban annál többen utaznak ezen a járaton.

Egy nappal később immár a Savaria Múzeumban került sor annak a kiállításnak a megnyitójára, ami Szent Mártont mint katonát mutatja be, fegyverzetével, ruházatával, és sok egyéb katonai vonatkozású emlékkel együtt.

Itt már népesebb volt az érdeklődés. Mindkettő kiállítást a város polgármestere Dr. Puskás Tivadar nyitotta meg.

A kiállítás megnyitóján rögtönzött születésnapi megemlékezés is kerekedett. Itt köszöntötték fel 80. születésnapján  Boucz Teréziát, a múzeumi élet oszlopos tagját, egykori muzeológusát.

Munkássága javát a Romkertben végezte. Virággal és tortával köszöntötték, a megilletődött hölgyet.

A kiállításokról készült fotók a képekre kattintva láthatók.