Napos padokra leülve szívták magukba az éltető nap sugarait. Ugyan ez a hangulat uralkodott a belvárosban is. Jó érzés ez a tavaszkezdet. Mindig szerettem magam is.

Fotók tekintetében, most nem a kirajzó népet fotóztam, hanem némi víztükröződést, tél okozta természeti kárt, és szintén a télből visszamaradt pillanatot örökítettem meg.

Az utóbbi megdöbbentő volt, hiszen már jó ideje eltűnt a téli áldás mindenhonnan. Ez a hókupac viszont olyan keményre, és tömörre fagyott, hogy még ma is emlékeztet a kemény télre, és főleg arra, mennyire szennyezett a levegő egy forgalmas út mellett.

Persze máshol is az tudom, de messziről azt gondoltam, aszfaltozás maradéka ez a kupac feketeség. Közelebb érve láttam csak, hogy a néhány helyen kikandikáló fehérség az hó. A tetejét pedig alaposan megszórták érdesítő anyaggal, amik nagy mennyiségben az utakat is borítják még.

Itt a tavasz, jöhet a nagytakarítás, a kátyúzás, és itt jelezném, mindezek a kerékpárutakra is ráférnének már. Gyalázatos az állapotuk, és Szombathely kerékpáros város.