Ezt jelzi még, a magyar közterek, és reklámgrafika látványvilágához tartozó, a hatvanas évektől készülő plakátjaikon látható RW szignó is. Az ilyen plakát alkotások száma másfélszáz.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A most bemutatásra kerülő művek, Révész Antal Magyar Világörökség című sorozata, amely komplett bemutatást kapott a képtár emeletén.

A nagy részletességgel kidolgozott panoráma grafikák, amik a teremben szinte térkép formában lettek elhelyezve, hosszas megállásra késztetnek. Az ábrázolt városoknak, jellegzetes látnivalója, látványossága mellett, egy egy híressé vált programja is ábrázolásra került legtöbb alkotáson.

Kicsit távolabbról szemlélve őket, szinte azonnal beugrik, még a feliratok olvasása nélkül is, hogy épp hol járunk. Büszkén tekinthetjük meg többek közt a saját városunkról, Szombathelyről készült összeállítást is.

Szinte mindenkiben régi emlékeket hoznak elő, ezek a kedves, vidám ábrázolások a városok életéből. És ha bennünk ilyen érzelmeket indítanak el a képek, akkor elképzelhetjük az alkotóban mennyi mennyi szép emlék sorakozhat. Ennek ékes bizonyítéka volt, hogy a megnyitó után Révész Antal a ceremóniák tisztes távolságát megtörve, székét a vendégek közelébe hozta, leült, és miután megköszönte a nagyszerű lehetőséget, hogy sorozatát eredeti méretben kiállíthatta nálunk, mesélni kezdett.

Minden kép, minden mozzanatának volt, van története. Ami miatt oda került, és úgy került megrajzolásra. Ezekből ragadott ki néhányat az idő rövidsége miatt, de mindenki látta, Tóni bácsi akár reggelig tudná mesélni az alkotások történetét. Elmondta, hogy az alkalmazott grafika mellett, egyedi művek is nagy számban szerepelnek kincsei között. Szép pillanat mikor tapasztalt, sok alkotást felmutató művészek találkozhatnak.

Erre is volt lehetőség e napon. Eljött a kiállításra Káldy Lajos festőművész, hogy üdvözölje kollégáját, és szemügyre vegye rajzait.

A földszinti kiállítótérben pedig egy külön fejezetet képvisel Wigner Judit tervezőgrafikus tárlata, aki Révész Antal felesége volt, de sajnos 2013-ban elhunyt.

Utolsó korszakának nonfiguratív munkái láthatók, az egyedi vázlatoktól (filctoll) a 20 db kész komputergrafikáig.

Kezdetektől fogva férjével közösen munkálkodtak. Legfontosabb műfaj munkásságában a kiállításgrafika, és a filmplakát. Fő megrendelői voltak a MOKÉP, OTP, Graboplast, Forte, Chemolimpex.

A kiállítások augusztus 21-ig látogathatók.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A művészetkedvelő társaság a Szombathelyi Képtár emeletén tekinthette meg az alkotások kavalkádját. A kiállítást Dabóczi Dénes művészettörténész nyitotta meg,

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A megnyitón köszöntőt mondott Cebula Anna képtárigazgató, és Kondora István Sárvár Város polgármestere.

Kondor János 1981-ben szerzett oklevelet a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola rajz-matematika szakán. 1985-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola rendkívüli rajztanár-képző tagozatán. Mestere: Bráda Tibor. 1990-92 között óraadó tanárként dolgozott a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, majd a sárvári Koncz János Zenei és Művészeti Iskola tanára lett. 1995-96 között a szentgotthárdi nemzetközi művésztelepen dolgozott. Jelenleg Sárváron, a Művelődési Központ vezetője..

Figurális kompozícióiban elsősorban az emberi arc megfestése érdekli. A 90-es években készült kompozícióira a montázs-szerűség, a szakrális tematika és a drámai hangvétel jellemző. Munkáin domináns a kolorizmus, a meleg színvilág. Képeit sokszor kollázsszerűen építi fel, beleszőve az emberi alakok sziluettje mellé-mögé az architektonikus elemeket. Kedvelt technikája az akvarell, emellett pasztellel is szívesen dolgozik. Grafikával is foglalkozik.

A kiállításra, mely 2014 november 16-ig látogatható, ismert művészek mellett barátok, ismerősök, kollégák is eljöttek.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Fotógaléria a képekre kattintva látható.

S hogy művészi alkotásait mások is értékelhessék, kiállításokon mutatja be azokat. Tette ezt csütörtökön is, Bálint napjára hangolva, a nemrég nyílt Newgat kávézóban. …

Kiállításának a Szívkereszteződés címet adta. Az érdeklődők közt idősebb és fiatalabb korosztályt is képviseltette magát, egy egy finom pohár bor mellett ízlelgették az alkotások hangulatát. A kiállítást, Zsófi maga, saját gondolataival ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, egy különleges vizuális effekt kíséretében.

Az est ekkor még nem ért véget, csupán a átalakult, és hamarosan egy kis irodalmi kávéház hangulatát idézte. A téma hasonlóan a Bálint naphoz kapcsolódott, verses, zenés formában, Varga Richárd és Rozmán Kristóf közreműködésével.

Repertoárjuk, amit jórészt fiatalok, egyetemisták hallgattak elgondolkodó, mosolygó arccal, szintén a szerelem fontos kérdéseit boncolgatta, és az áfonyától a csorgó mézig címet kapta.

Fotógalériám a rendezvényről a képekre kattintva látható.