Ahogy a korábbi években is, úgy idén is hiányoltam az érkezők fokozatos ráhangolását.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Vonattal érkező turisták, hosszasan sétálnak a városközpontig, és egy két plakátot leszámítva szinte nyoma sincs ez idő alatt annak, hogy mekkora rendezvény részesei lehetnek, ha beérkeznek a központba. Sehol egy levágott fej, véres kard, kopja, vagy török turbán. Vagy a vonatról leszállókat ijesztgető török, aki mondjuk azonnal elrabol egy szép szőke menyecskét az érkezők közül.

Ebből azonnal mindenki értesülhetne arról, hogy ez nem ez hétköznapi időszak. Ezek hiányában komótosan beballagtam a nagy események helyszínére. Gondolom a nagy hőség is oka volt annak, hogy nem találkoztam hatalmas tömegekkel. Kényelmesen átlátható, és átjárható volt a belváros, a vásár, a büféstandok. Az árnyékos teraszok voltak talán népszerűek ekkor még. Onnan szépen látható volt akár a gólyalábasok produkciója, vagy épp a hastáncosok fellépése.

De még ahhoz sem kellett elhagyni a jó kényelmes pozíciót, hogy a megszokott felvonulást, a védő és támadó csapatok bevonulását végigkísérjük. Erre 17 óra magasságában került sor, és lényegesebben több érdeklődőt vonzott mint ahogy előtte gondoltam.

Ez után viszont már folyamatosan érkeztek az érdeklődők, nézelődők, vásárlátogatók, és finom falatokra vágyók. Hiszen idén sem volt ez utóbbiakban hiány. Az szűk utcákat átjárták a jobbnál jobb illatok. A várudvarból időnként érkező mini lángos kóstoló, pedig csak fokozta a vágyat egy hatalmas falatozáshoz.

A közelgő harci helyzetet, azaz a vár ostromát jelezte a tömeges áramlás a vár oldalához, és a készülődés a katonai táborhelyeken. Az érdeklődés láthatóan töretlen e téren. Feszült figyelem előzte meg az első lövéseket, de ekkor még nem is gondolta senki, hogy mekkora tűzerővel fogja támadni az ellenség a várat. A forgatókönyv ismét változott, érdekes és látványos volt. Az ágyúk lövéseitől a föld is megremegett alattunk, a látvány pedig egészen lenyűgöző volt, hiszen a tűz, és füst hatás mellett az ágyúcsőből kilövellő törmelékdarabok igazi, valósághű hatást keltettek.

Ahogy az összecsapások is nagyon élethűek voltak. A létrán mászó török, épp úgy kapta a fizet a dézsából, ahogy az meg volt írva, a létrák pedig úgy dőltek, hogy épp csak el tudtak ugrani előle néha. Egyszóval szépen át lehetett élni az egy órás csatában, az egykor itt zajló események lélektani hatását. Azt is fontos megemlíteni, hogy az imádságnak mekkora ereje van. A védő csapat a csata megkezdése előtt, épp úgy mint ellenfeleik imádkoztak, és imáikba Szent Márton nevét is belefoglalták. Ezért a csata végén mindenki nagy meglepetésére a vár falai közt megjelent Szent Márton a katona.

Megsegítve a várvédőket. A csata így hamarosan véget is ért, csakhogy ezúttal a gyász helyett, itt további szórakozás következett egészen késő estig. Sőt akinek van kedve, továbbra is maradhat ebben a korban, hiszen a Félhold és Telihold elnevezésű rendezvény tovább tart, egészen augusztus közepéig.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

]]> https://przoli.blogin.hu/2013/08/04/ostromnapok-a-koszegi-forrosagban/ Sun, 04 Aug 2013 13:27:42 +0000 http://przoli.blogin.hu/?p=1253 Ostromnapok a kőszegi forróságban részletei...]]> Félhold és telihold, csupán ennyit kell mondani, és sokan már fújják is, hogy Kőszeg ostroma.

A nap eseményeit fotókon követhetik, a képekre kattintva.

Vagy ostromnapok Kőszegen, hiszen jó hírét messze vitték már az évek során, a kiemelkedően színvonalas, hagyományőrző rendezvénynek látogatói.

S bizonyára így lesz ez idén is, hiszen ismét alaposan kitett magáért a város vezetése, és lakossága egyaránt. Kora délután érkezésünkkor kissé elbizonytalanodtam. A kisvárosba érkező vonatok, ilyenkor alaposan meg szoktak telni utasokkal, most pedig kettő járaton is csupán 15 – 20 érkező utast lehetett számlálni. Úgy tűnik az utazás más fajtáját részesítették előnyben. A belváros fele haladva, szintén alapos kihaltság uralkodott az utcákon. Ez valószínű a rekkenő hőségnek volt köszönhető. És bizony hasonló volt tapasztalható, mikor a rendezvény egyik fő helyszínére érkeztünk. Katonai bemutatókat láthattunk épp, kevés nézővel. A gyógyszert a nagy melegre a helyi tűzoltók találták meg, a tér közepére kirakott fecskendővel, ami szökőkútként nyomta a friss, hűvös felüdülést. Ettől eltekintve mindenki az árnyékban lazított.

A katonai táborokban is körbenéztünk, a vásárt is kényelmesen tolongás nélkül néztük meg. Kissé aggódtam a továbbiak miatt. Hiba volt, hogy honnan tudott ennyi ember, egy szemvillanás alatt előkerülni, a négy órakor induló felvonulásra, máig nem tudom, de attól a pillanattól ismét a régi volt, a kőszegi ostromnapok.

Törökök, bazár, ételek, italok, koncertek, és a fő produkció, a hatalmas füst, hang, és csata hatáselemekkel tarkított ostrom.

Majd ahogy kell, a vásári forgatag, és szórakoztató programok kavalkádja. Idén nem volt egyszerű megvívni a csatát hisz a teli hold mellett most a teli nappal is küzdeni kellett.

A nap eseményeit fotókon követhetik, a képekre kattintva.