A Berzsenyi Dániel Könyvtár előadóterme teljesen megtelt, annyian voltak kíváncsiak Dominik és zenekara, az Újvilág Utca akusztikus estjére.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Nagy Éva, a könyvtár igazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta, hogy a zenekar két tagjának már ismerős lehet a helyszín: Doma Bence és Puskás Mátyás már korábban voltak Boros Ferenc vendégei a 2015-ös Bájolón.

A beszélgetés ismét a szokott formát követte, szóba került a zene iránti szeretet kezdete, a zenekar indulása és rövid története, majd több, áthangszerelt dalt is hallhattunk.

Varga Dominik már óvodás kora óta nyitott volt a zenélésre, éneklésre: Pa-dö-dö és Hupikék törpikék számok éneklése után az első igazi példaképe a Beatles volt. Az utóbbi években hatott még rá a Franz Ferdinand, a Nirvana, a magyar zenekarok közül pedig a megkerülhetetlen Kispál és a borz, illetve a 30Y.

Az Újvilág utca idén lett hét éves, az alapító tagok – Dominik és Puskás Mátyás – mellett az utóbbi években egészült ki a banda Kárpáti Tamás dobossal és Kiss Tamás gitárossal. A zenekar 2010-es indulása óta Dominik a legfontosabb élményei között tartja számon az első koncertet, az Átjáró tehetségkutatón való részvételt, hogy több együttes előzenekaraként léphettek fel illetve Szombathelyen is koncerteztek a Magyar Dal Napja alkalmából.

Dominik a dalszerző, aki jelenleg tanító szakon tanul – a magyar szakos hatás érződik is több számon, szereti a különleges szóképeket, gyűjti azokat a kifejezéseket, sorokat, amik megérintik – később ebből születnek a dalok. A Budapest című szám alaphelyzetét például Cserna-Szabó András regényének egyik jelenete adja, ez egészül ki a Dominik személyes élményeivel a fővárosról. Több szövegben visszatérő téma a magány, a bezárkózás, kozmikus képek és irodalmi idézetek.

Boros Ferenc a zenekar többi tagját is megszólaltatta az est során. Megtudtuk, hogy Puskás Mátyás nem csak az Újvilág Utca zenéit írja, hanem filmzenéket is készít. Kárpáti Tamás két év zeneiskolai tanulmány után autodidakta módon tanult dobolni, a Bájolós este pedig egy kis kihívás volt számára, mert egy újfajta dobolást kellett kipróbálnia. Kiss Tamás tíz évig járt zeneiskolába és az egyik Savaria Karneválon találkozott a csapattal, ahol közösen zenéltek, egy éve pedig már a zenekar tagja.

A banda legfrissebb számához, a Szerelmeshez készült is már klip, ami Guzmics Gergely munkája. A dal érdekessége, hogy Dominik az első sorát már két éve lejegyezte kis füzetébe, amiben gyűjti az alapanyagokat a dalszövegekhez. Boros Feri szerint ez a dal lehet a zenekar eddigi művészetének az összegzése – zeneileg és a szöveget tekintve is minden benne van, ami a korábbiakban is szerepel, de egy kiforrott formában.

A zenekar tervei között szerepel a fesztiválokon való részvétel, egy dunántúli turné, de ehhez még kapcsolatok szükségesek. Reméljük minél több emberhez eljuthat a zenekar híre! (Az Újvilág Utca YouTube oldala.)

https://www.youtube.com/channel/UC-P4ITtIDNn0cF-bM2CEA0Q

(Waldinger Dóri írása)

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Ezúttal még egy kicsit ennél is többről volt szó, hiszen a 14. alkalom, ami alapjában az akvarell festészetről szólt, és Káldy Lajos festőművészt szólította meg, egy kiállításmegnyitóval kezdődött, és Lajos bácsi születésnapi köszöntésével ért véget.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A művész aki 94 évesen is aktívan járja, kutatja a természetet, újabb és újabb érdekes témák után kutatva.
A kiállítást, ami május 18-ig látható a színház földszintjén, Cebula Anna művészettörténész, a Szombathelyi Képtár igazgatója nyitotta meg. A sok régi kedves ismerős mellett, a város polgármestere is tiszteletét tette a rendezvényen.

Az est további részében Oroszy Csaba beszélget a meghívott művésszel képzőművészeti pályáról, irányzatokról, műhelytitkokról. Jordán Tamás személyes irodalmi élményeit osztotta meg a hallgatósággal, amihez dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész is hozzászólt, míg Mérei Tamás csellóművész a zeneirodalom gyöngyszemeiből válogatott zenei élményekkel színesítette a beszélgetést. A már megszokott filmvetítés sem maradt el, amin a stáb (Dömötör Katalin, Kaczmarski Ágnes, Oroszy Csaba) különleges látásmóddal, és néhány komikus jelenettel színesítve tálalta egy akvarell kép születésének pillanatait.

Ebből többek közt megtudhattuk a hosszú élet, az akvarell festészet, és az ecset mértének titkait. Az est fénypontja pedig a tűzijátékkal díszített „festménytorta” volt, amivel a művészt 94.születésnapja alkalmából köszöntötték fel barátai.

A képekre kattintva további fotók láthatók a rendezvényről.

]]> https://przoli.blogin.hu/2016/03/03/iskola-a-hataron-mas-szemszogbol-beszelgetes-dr-szell-kalmannal/ Thu, 03 Mar 2016 18:31:50 +0000 http://przoli.blogin.hu/?p=6546 Iskola a határon – más szemszögből, beszélgetés Dr.Széll Kálmánnal részletei...]]> Izgalmas előadást hallhatott aki a csütörtök délutánt, a Savaria Múzeumban töltötte, és részt vett a Vasi Múzeumbarát Egylet, Családtörténetek sorozat előadásán.

Ezúttal Dr. Széll Kálmán orvos professzorral beszélgetett Tanai Ibolya. Iskola a határon – más szemszögből. A professzor úr gyermekkoráról, annak is
a Kőszegen, a Hunyadi Mátyás Honvéd katonai alreálban, és Nagyváradon, a Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskolában töltött időszakáról, hitről, engedelmességről, hazaszeretetről érkeztek a kérdések.

És mint ha csak tegnap lett volna, kitűnő pontossággal jöttek a válaszok. Megemlítve név szerint az érintett növendéktársakat. Az iskola, a ruházat, az oktatások, nevelés, és a napirend részletes leírásával. Sok érdekes megtörtént sztori mellett, a korszak, és az akkor használatos eszközök, felszerelések különös szóhasználatait is hallhattuk.

Határozottan szigorú, katonás, nevelő, és tanító szándékú intézményekről szóltak a történetek, ahol visszaszólásnak, feltűnő viselkedésnek helye nem volt. Ahol elképesztően nagy volt az összetartás, és csupán jó szándékból, és odafigyelésből, mindenkinek a haza írt, és az otthonról érkező leveleit cenzúrázták. Sok berögződött szokás a mai napig visszaköszön életébe, az egykori diák évekből.

A beszélgetést vetített képek színesítették, valamint a beszélgetés egyes részeihez igazodva, Tóth Róbert részleteket olvasott fel, Ottlik Géza 1959-ben megjelent, Iskola a határon című művéből. A háborús időszakról, az országhatár kényszerű átlépéséről, és a fogság időszakáról elcsukló hangon beszélt a hazaszeretetről híres, elismert professzor. A beszélgetés annyira élményszerű volt, hogy észrevétlenül röppent el a másfél óra.

Láthatóan akár napokig is tudott volna élményeiről mesélni a Szombathelyi születésű Széll Kálmán, akinek munkássága, elismerései szinte felsorolhatatlanok. Végül egy gondolat életrajzából: „ Azok az emberek a példaképei, akik a családjukon kívül a közt szolgálták, szűkebb környezetük és a haza haladását előmozdították. Ezeknek kívánt emléket állítani a Fehérköpenyes óriások című könyvével. Ars poétikája: az orvosi hivatás etikus művelése, s a szűkebb és tágabb közösség szolgálata, az Isten-, haza-, család- és emberszeretet gyakorlása.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

„Az ember szinte lázba jön.” címmel invitáltak vendégeket, ismerősöket vetített képes beszélgetésre, múltról, múzeumról, közösségről. A jó hangulatú társalgást M. Kozár Mária néprajzkutató, és Tóth Kálmán egyesületi titkár vezette.
A képekre kattintva további fotók láthatók.

A beszélgetést, amelyen sok sok érdekességet megtudhattunk Jutka néni gyermekkoráról, édesapjáról Pável Ágostonról, családjáról, írásairól, kiadványairól, mai napig aktív gyűjtő, és közösségi munkájáról.  A jó kedélyű, kedves, mindenki fele nyitott, mosolygós hölgy felidézte gyermekkorát. Amikor iskolába kezdett járni, reggelente édesapja versikékkel, népdalokkal próbálta felébreszteni, és elterelni figyelmét a nyűgösködésről. Nagyon figyelt arra is, hogy lánya szépen beszéljen, soha ne használjon idegen szavakat.  Szeretettel beszélt édesapja baráti társaságáról is, akik sokszor vendégeskedtek házukban.

De megfordult náluk többek között Tamási Áron, Illyés Gyula, Dsida Jenő és Nyírő József is, Weöres Sándor és Gazdag Erzsi pedig szinte családtagnak számított. Pável Ágoston Szombathely szellemi életének meghatározó alakja volt a 20. század első felében. Évtizedeken át tanított, nyelvész, író, műfordító, néprajzkutató és költő volt. Éveken át vezette a könyvtárat, az ő nevéhez fűződik a Vasi Szemle című folyóirat megjelentetése. Édesapja tevékenységét érdekes családi fotók alapján idézte fel Jutka néni.

Gazdag Erzsi egyszer azt mondta neki, hogy az alma nem esett messze a fájától: jó írói vénával rendelkezik ő is, mint édesapja. A tanítás mellett helytörténeti kutatásokat is végzett, megírta a Savaria Múzeum történetét. Az évek során sokat tett édesapja emlékének ápolásáért.
Az este a nagy találkozások ideje is volt. Rég nem látott barátok, tanítványok is eljöttek. 50 évvel ezelőtti tanítványa, akinek ének-zenét tanított boldogan nyugtázta, hogy egykori tanára azonnal felismerte.

A rendezvény jó alkalom volt arra is hogy Jutka nénit 90. születésnapja alkalmából felköszöntsék barátai.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

S aki megszervezte 2014. november ötödikén, a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Vasi Múzeumbarát Egylet (az előbbi részről Szalainé Bodor Edit, az utóbbitól pedig Tóth Kálmán). A „ szülinapi parti házigazdája”, Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő volt. Persze rajtuk kívül nagyon sokan részt vettek, segédkeztek abban, hogy ez az ünnepi esemény tökéletes, és az épülethez méltó legyen.

A kerekasztal beszélgetést, amire a meghívottak, Horváth József helytörténész, Sellyei Gábor belsőépítész, Pass Erzsébet egykori recepciós, Koós Antal és Kenesei János pincérek, Őri Dezső egykori szállodaigazgató és Kőrössy Tamás zenész, a Szórakoztató Zenészek vasi szervezetének titkára voltak, hatalmas érdeklődés kísérte.

A szálló építése 1914. április nyolcadikán kezdődött meg, majd 1985 májusában egy hatalmas felújításon átesve újra nyitották, és 2005-ben végleg bezárta kapuit. Eztán már csak 2014. júliusában láthattunk a teraszon felszolgáló pincéreket, és kávézgató vendégeket, de ez már csak egy imitált vendéglátás volt, amivel a születésnapra invitálták a vendégeket.

A képekre kattintva látható a fotógaléria.

A képekre kattint további fotók  láthatók.

Az Agora szalon megtelt, fiatalokkal, idősebbekkel, művészekkel, műkedvelőkkel, tanárokkal, könyvtárosokkal, és barátokkal.

A zenés program is összekapcsolódott Orsolya munkájával, hiszen a 2003-ban, Fekete Gyula zeneszerző által megkomponált Kabarédalok, az Ő versei alapján álltak össze. Ezt hallhattuk Papp Zsófia egyetemi hallgató előadásában, Máriás Zsolt zongora kíséretével. E produkció, az országos diákköri konferencián első helyezést ért el, saját művészeti kategóriában.

Majd ezt követte az a beszélgetés, amit Benke Éva Radnóti díjas tanárnő vezetett, Farkas Erzsébet zeneművész közreműködésével, ahol érdekes dolgokat tudhattunk meg Orsolyáról, és munkáiról.

Többek közt mesélt a nemrég megjelent, Kicsi Lili című regényéről, és a hamarosan megjelenő, felnőtteknek szóló meséjéről is. Megtudhattuk, hogy minden alkotását, kiadás előtt, minimum öt, hozzáértő személy olvassa el, köztük van testvére is, aki irodalom szakos tanár.

Elmondta, hogy műveinek mindenféle kommentjét, hozzászólásait, kritikáit, vagy bár mit, ami róla szól, elolvas, hogy ezekből is tapasztalatokat gyűjtsön további munkáihoz. Verseit, írásait, soha nem adja elő maga, erre mindig hozzá értő előadókat kér fel. Egy ilyennel okozott meglepetést számára Éva néni is, aki egyik kedvenc versét, egy hozzá értő tanítványával olvastatta fel.

A szerző arcán egyben csodálkozás, meglepettség, és boldogság is látszott. Végül a felmerülő kérdésekre is vidáman válaszolt a változatos műfaj női képviselője. A rendezvényt, Sztanyák Zsófia grafikus, háttérben elhelyezett munkái színesítették. Ő készítette e rendezvény plakátját is.

A képekre kattint további fotók  láthatók.