2017-ben újfent  rengeteg érdeklődőt fogadott a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár, az Éjszaka a Könyvtárban című rendezvényén.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Az évről évre népszerűbb esemény idén is a korábbihoz hasonló, de mégis alapjaiban más érdekességekkel, zenei, és táncos kísérő produkciókkal vitt, kalauzolt be a könyvtárak kissé titokzatos, rejtett világába.

A hétköznapok besétálok kikeresem, kikölcsönzöm, beleolvasok, keresgélek tartalmán túl, ezen a különleges estén, nyitvatartáson, mód nyílt többek közt betekinteni, felkutatni régi anyakönyvi híreket. Megnézegetni régi fotókat a helyismereti gyűjteményből, ismertetőt kapni rejtőzködő könyv értékeinkről, és a könyv készítésének világából egy könyvkötő kalauzolásával.

De volt zenei , filmes vetélkedés, papírszínházzal mesélés, kicsiknek pedig arcfestés, origamizás, pompon- és olvasó papírfigura készítése.

Végül a jól ismert könyvtár kevésbé jól ismert zugaiba eljuthattunk, természetesen idegenvezetéssel.

Aki idén sem jutott el erre az érdekes mozgalmas programra , jó ha már most beírja a naptárjába, hogy a 2018-as évben ki ne hagyja.

Az est során nem csak a slam poetry műfajába avatta be a közönséget, hanem több saját szövegét, dalát is előadta.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Nagy Éva igazgató köszöntötte a vendégeket, majd Boros Ferenc, az est házigazdája vette át a szót. Megköszönte a programsorozatot övező érdeklődést a közönség és a média részéről is. Mersich Ádám a Magyar história X című saját slam szövegének előadásával indította az estet, amely tele volt társadalomkritikával és filmes utalásokkal. A szöveg már előrevetítette Meró stílusát, és érdeklődési körét is.

Meró már gyerekkorában részt vett versmondó versenyeken, sőt volt olyan karácsony, amikor saját verseivel ajándékozta meg szeretteit. Az egyetemen Krausz Dáviddal 2012-ben alapították meg a Savaria Slam Poetryt, ami azóta is rendületlenül működik.

A slam műfaja Amerikából indult és az utóbbi néhány évben lett népszerű lett hazánkban is. Több városban működnek slammer körök, a szombathelyi egyetemi körből vált városivá. A Savaria Slam Poetry minden hónapban tart összejöveteleket, aminek a forgatókönyvét Meró röviden ismertette. A közös iszogatás után mindenki előadhatja a saját versét, illetve az előre meghatározott témára hozott szövegét, amit zsűri bírál el. Megtudtuk, hogy a szövegek nem ott helyben születnek, hanem előre meg vannak írva, viszont az előadásmód – ami szintén fontos eleme a műfajnak – a pillanatnyi hangulat hatására alakul. A slam műfajára jellemző a társadalomkritika és a polgárpukkasztó szövegek. Meró szerint, ha ez nem öncélú, akkor szerinte elfogadott a káromkodás is. Az ő szövegei is tartalmaznak ilyen részeket, ha úgy érzi, ezek aláhúzzák az adott mondanivalót, érzelmet.

Az irodalomból Ady Endrét, József Attilát és Weöres Sándort említi, akiknek a verseit szereti, és írt is parafrázisokat, amit Fűzfa Balázs tizenkét legszebb magyar vers projektje inspirált. A résztvevő diákok átírták a klasszikus magyar verseket: a hangalapot megtartva, szavakat változtatva hoztak létre egy teljesen modern, mai szöveget. Három verse is szerepel A ​12 legszebb magyar vers – Slam Poetry átiratokkal című kötetben és járta is az országot Fűzfa Balázzsal. Meró szerint a parafrázisok befogadhatóbbá teszik az eredeti művet, felkeltik a fiatal generáció érdeklődést a versek iránt. Az est során hallhattuk is ezeket a parafrázisokat: a Testi sértést (Babits: Esti kérdés), Szemeszter végént (Petőfi: Szeptember végén) és a False tvisztet (Weöres: Valse triste).

A versírás nála gyorsan megy, a célja, hogy az adott érzést, hangulatot megfogja, ezért negyed óránál többet nem foglalkozik vele. A társadalomkritikán túl érzelmes dalokat is írt, ilyet is hallhattunk tőle. 

Meró nem csak slameket, verseket ír, hanem belekóstolt a zenélésbe is. Tizenévesen kezdett el gitározni tanulni, később az egyetemi barátaival egy ellógott órán álmodták meg a rap együttesüket, az Alkalmazott nyelvészetet, aminek első és eddig utolsó albumját egy éjszaka alatt hozták össze.

Filmkészítést is tanult az egyetemen, ezt a tudását szeretné majd a jövőben kamatoztatni. Készített már megrendelésre is hangulatfilmeket, de szeretne egy stúdióban dolgozni, vagy a már megírt neo noir filmjét megvalósítani.

Boros Ferenc kérdésére, hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve azt válaszolta, hogy az alkotás biztos – legyen az szöveg, dal, film vagy fotó, a lényeg, hogy legalább egy ember kíváncsi legyen rá.

(Waldinger Dóri írása)

A képekre kattintva további fotók láthatók.

]]> https://przoli.blogin.hu/2017/02/11/solymosi-peter-a-bajolo-masodik-vendege/ Fri, 10 Feb 2017 23:17:27 +0000 http://przoli.blogin.hu/?p=9751 Solymosi Péter a Bájoló második vendége részletei...]]> Solymosi Péter volt az idei Bájoló második vendége, aki saját verseit és dalait adta elő a Berzsenyi Dániel Könyvtár előadótermében.

Nagy Éva könyvtárigazgató üdvözlő szavai után Boros Ferenc a bevált kérdéssel indított, vagyis honnan jött a zenélés iránti szeretet?

A képekre kattintva további fotók láthatók .

Pétert a bátyja avatta be a gitározásba, de a dalírás már korábban is jelen volt az életében. Már 14 évesen zenélt egy bandában, ahol az emo stílust képviselték. Saját bevallása szerint nem volt sok rajongójuk, mégis lelkesen felléptek mindenhol, ahová hívták őket.  Az első komolyabb megmérettetése 2012-ben, a Csillag Születik tehetségkutatóban volt, ahol bejutott az első 72 helyezett közé. Itt „túlélte Puzsér tüzét”, vagyis nem tántorította el a zenéléstől a kritikus zsűritag sem.  Péter ízlését és a művészetét az 1960-70-es évek magyar zenészei alakították: a Kex zenekar, Cseh Tamás, Másik János, Bereményi Géza. A kortárs zenészek közül Lovasi András és Beck Zoli szövegei voltak hatással rá. Az irodalomból József Attilát említi, akivel a társadalmi kirekesztettsége miatt érez rokonságot.

Péter a szombathelyi művészeti szakközépiskola tanulója volt, textil szakon végzett. Egy ideig Budapesten egy divattervezőnél is dolgozott. Ez az időszak arra volt jó, hogy rájöjjön, mit szeret igazán – a zenélést. Az önismeret fontos számára, a kicsapongó időszaka után már tudja, mit vár az élettől, mik a céljai. Ez a tudatosság, és önreflexió visszatér több versében-dalában is.

A dalírás és a versírás közül előbbit tartja könnyebbnek, mivel ott a gitárral már megteremti az adott dal hangulatát és erre épülhet rá a szöveg. A vers esetében viszont mindezt jól megválasztott szavakkal kell megoldania. A dalai és versei rengeteg töredékből épülnek össze az idők alatt, folyton jegyzetel és képes órákig finomítgatni egy-egy mondatot.  Péter projektje az Örömutca, amiben az eddig megalkotott versek és dalok szerepelnek, egy-egy életszakaszt jelképezve egy ’házba’ szervezve. Az Örömutca színpadra szánt szövegként íródik, de a tervek szerint megjelenhet nyomtatásban, hanganyag és firkák melléklettel is, ami az egész eddigi művészetét magába foglalja majd.

Az est során Péter több versét és dalát előadta, amelyek a magány tematikájától haladtak a boldogság, a párkapcsolat világa felé. Lágy dallamok, érdekes gondolattársítások és természeti képek jellemzik a dalait. Az évszakok motívuma is feltűnik a bemutatott művekben: a télhez kapcsolódtak a gondok, a magány; a tavasz a nyitás, az utazás, a nyár a boldogság, a szerelem érzését hozta magával.

Ezen a februári estén a nyári Balatont is szemünk elé idézte a Legszebb csodám vagy a Balatoni nyár című dalaival.

(Waldinger Dóri írása)

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A könyvtár földszinti előadóterme megtelt érdeklődőkkel, ismerősökkel, barátokkal. A beszélgetést Dr. Baráthné Molnár Mónika, igazgatóhelyettes nyitotta meg. Boros Ferenc volt az est házigazdája, aki nem csak Ricsivel beszélgetett a dalokról, hanem bemutatta az új csapat tagjait.

A képekre kattintva további fotók láthatók .

Kelemen Sára vokálozik, Birkás Zsófia csellón, Bodnár Balázs pedig billentyűs hangszeren játszik. Sára pár éve énekel és egy iskolai rendezvényen hallotta meg Ricsi énekelni. Zsófi 15 éve játszik csellón, ő Ricsi egyik egyszálgitáros előadását látta, és úgy gondolta, hogy jól tudná kísérni a dalait. Hamar el is kezdtek együtt próbálni. Balázs általános iskola óta játszik billentyűs hangszereken, a veszprémi közös baráti kör hozta össze őket és augusztus óta dolgoznak együtt.

Az új album a Nem létező címet viseli, amiben van egy kis játékosság. Ricsi és zenésztársai hoztak is és nem is: ez a lemez nem fog fizikai valójában megjelenni, hanem ingyenesen elérhető lesz bárki számára. A csapat YouTube csatornájára kerülnek majd fel a dalok az év végéig.

A bemutatott számok nem csak hangzásban térnek el a korábbi lemeztől, hanem több társadalomkritika is található bennük. Ricsi a dalszövegeivel sokszor görbe tükröt tart a fogyasztói társadalomnak. Szerinte nem jó irányba megy a világ, de bízik benne, hogy új gondolatokat, kérdéseket tud elültetni a dalaival. Erre jó megoldás az, hogy a Godot Workshop számai elérhetőek lesznek YouTubeon, így több emberhez eljuthatnak. A társadalomkritikai vonulatra nagyon jó példa a 30 című szám, amiben megtalálható a 20-as, 30-as korosztály generációjának több problémája is, tele van bizonytalansággal, kérdésekkel. A megfelelni vágyás, a társadalmi kényszerek, a hit kérdése mind-mind előkerül benne. Másik ilyen dal az Ugyanaz, ami szókimondóbb és az eladásában is lehengerlőbb. Egy kiüresedett világ jelenik meg benne, ahol mindenki uniformizálódik, egyforma és helyettesíthető. Ricsi szövegei sokszor parafrázisok, vagyis ismert, klasszikus költők, írók sorai, gondolatai bukkannak fel bennük – izgalmas ezeket felderíteni. Ricsi megosztotta a közönséggel, hogy ezeknek a szövegnek az írásakor nem tervezi el előre, hogy milyen ismert művet akar átdolgozni – valahogy jönnek maguktól a sorok. Ahogy mondja „a vers írja önmagát”.  A társadalomkritikán túl személyes témákat is feldolgoz, például a vallásosság, a hit kérdését. Ricsi elmondása szerint most kezdi igazán foglalkoztatni ez a téma – egy minden vallástól független hit kérdése. Ez megjelenik például Teremtősben is, amiben a hallgató eldöntheti pozitív világ jelenik-e meg.  A párkapcsolati téma is előkerül: a Semmi című dal több éve született, és most nyerte el a végleges formáját Sárával énekelve, így egy férfi-női párbeszéddé, veszekedéssé vált. A másik ilyen szám a Vakablak, ami az emberi kapcsolatok bizonytalanságát ragadja meg. Ez a dal emlékeztet a legjobban a korábbi albumra.

Régebbi dalok is felcsendültek, persze áthangszerelve. Egyik ilyen az Újratervezés, aminek a szövege 6 éve született meg. Ricsi számára érdekes volt mai szemmel nézni erre a szövegre – most úgy gondolja, hogy „rossz nincs, csak szükségszerű”, vagyis megoldásra váró feladatok.

A Nem létező album számai elgondolkodtatnak, megérintenek, elringatnak vagy épp felpörgetnek. A dalok szövegei már magukban is megállják a helyüket – érdemes újra és újra meghallgatni őket, így újabb jelentésrétegek bontakoznak ki előttünk.

Reméljük jó „Godot-latokat” vittek haza, azok, akik eljöttek erre a rendhagyó lemezbemutatóra. Aki nem vett részt az esten, az is pótolhatja egy kicsit az élményt – az első két számot már meg lehet hallgatni (és nézni) a YouTubeon és a Godot Workshop Facebook oldalán. https://www.facebook.com/godotworkshop

Most új értelmet nyer a Godotra várva sor – várjuk az új számokat!

Most új értelmet nyer a Godotra várva sor – várjuk az új számokat!

Fotóimat ezúttal is a Bájolós beszámolóiról ismert Waldinger Dóri írása színesíti.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Az éjfélig tartó rendezvényen a részvétel, érvényes olvasójeggyel, vagy ingyenes látogatójeggyel díjtalan volt.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Az érdeklődés pedig itt sem maradt el, akár csak a kutatók, színházak, vagy múzeumok éjszakáján. Úgy tűnik a késői időpontban kalandozás megmozgatja az emberek fantáziáját.

Itt sem volt ez másképp hiszen a jól ismert hatalmas könyvtárépület kevésbé jól ismert minden zugát bejárhattuk ebben a pár órában. Kreatív könyvtárosok várták a kicsiket szerte az épület olvasótermeiben.

Szalvétatechnikázással, arcfestéssel, papírvirág- és könyvjelzőkészítéssel és sok más barkácsolási lehetőséggel a kézműves asztaloknál. A felnőtteknek pedig különleges élményeket adhatott a Virtuális könyvtár, digitalizált időszaki kiadványaival, képeslapjaival és fotóival. A Vasi Mozaik 1960-as és 1970-es évekbeli felvételeivel. Vagy a CineMánia, filmes játék a médiatárban, ahol klasszikus és kultikus filmalkotásokat, részletek, képek, hangok és zenék alapján kellett felismerni, mindezt értékes nyereményekért.

De akár a hagyományos kézi könyvkötő műhelybe is bekukkanthattunk és élőben láthattuk, hogyan készül a könyv új ruhája.

Megismerhettük a klasszikus hajtogatócsontot, aranyozógépet vagy gerincdomborítót is működés közben.

Közben kincskereső játékkal, vagy éppen diafilmvetítéssel tölthettük az időt, a könyvtár csendesen megbúvó tereiben.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

]]> https://przoli.blogin.hu/2016/03/10/poocza-nonsense-andras-volt-a-bajolo-vendege/ Thu, 10 Mar 2016 21:18:01 +0000 http://przoli.blogin.hu/?p=6626 Poócza Nonsense András volt a Bájoló vendége részletei...]]> Az idei utolsó Bájoló programsorozat a Berzsenyi Dániel Könyvtárban egy visszatérő vendéggel zárult: Poócza Nonsense Andrással beszélgetett Boros Ferenc, aki az eltelt egy év változtatásairól és terveiről kérdezte a fiatal dalszerzőt, énekest.

Az elmúlt egy év több változást is hozott András életében: Budapestre költözött párjával, elindult a felnőtté válás útján, ennek szépségeit és árnyoldalait ízlelgeti.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Ahogy mondja, kezd szervezettebb lenni, jobban a jelenre koncentrál.
András zene iránti szeretete már gyerekként elkezdődött, nagymamája volt az első zongoratanára, később gitározni is megtanult. Az együttesben való zenélésbe is hamar belecsöppent – az általános iskolai szárnypróbálgatásoktól a komolyabbakig.

A több fázison áteső Skicc, majd az Andersen meghalt, jelenleg a Manuphanktúra frontembere.
A vers és dalszövegírói munkássága is fontos az életében, ezen az estén inkább ez az elmélkedős, dalszerzős énje mutatkozott be.

Ami motiválja egyrészt, hogy a saját érzéseit, sérelmeit, problémáit ezáltal kiadja magából, másrészt szereti azt a gondolatot, hogy egy hallgatójának lehet, hogy egy szó, egy sor fog segíteni megérteni valamit magában, vagy elindítani benne egy folyamatot. A vers vagy dal írás nem megy könnyen számára – először megszületik egy dallam, utána jöhet a szöveg, de ez rengeteg változtatáson átmegy mire késznek nyilvánítható.

A készülő kislemezre még várnunk kell egy darabig, mert nehezen megy a kiválasztás folyamata. Ahogy András mondja, ez nem csak 3-4 szám, hanem az általa létrehozott nagy dal részletei, egy végtelenített dalfolyam egy-két kiragadott részlete.

Jelenleg a pesti élet nehézségei mellett a dalait tölti fel YouTubera, és tervben van a Facebook oldalának beüzemelése, ahol nem csak a dalait, hanem verseket, vagy novellákat is megosztana.
A jövőre vonatkozó terveiben szerepel a továbbtanulás, megtalálni azt a munkát, amivel szívesen foglalkozna később. Zenei téren biztos pont, hogy az Andersen meghal folytatódni fog, illetve szeretne akusztikus fellépéseket Budapesten.

Nagy álma pedig, hogy több városban összeverbuválna egy-egy bandát, akikkel időnként felléphetne. Szerinte így lehet a legtöbbet tanulni a zenélésről – ha egymást beavatják az apró trükkökbe.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Fotóimat ezúttal is a Bájolós beszámolóiról ismert Waldinger Dóri írása színesíti.

Bence humorral és alázattal mesélt a zenével való kapcsolatáról, a zenekara életéről. Egy mosolygós, vidám estét tudhattak maguk mögött, azok, akik ellátogattak a Berzsenyi Dániel Könyvtárba.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A beszélgetést Nagy Éva könyvtárigazgató indította el, aki kiemelte, hogy fontosnak tartja ezt a programsorozatot a könyvtár életében, mivel egy új oldaláról mutatkozhat be a város egyik fő kulturális intézménye. Kiléphet az „unalmas könyvtár” sztereotípiából, hisz egy teljesen új réteget céloz meg: olyan fiatalokat vonz be, akik eddig még nem jártak könyvtárba. Boros Ferencnek külön megköszönte a munkáját ezért a rendhagyó kezdeményezéséért.

Németh Bence édesapja révén már gyerekkorában kapcsolatba került a zenével, aki citerán játszik. Bence korán elsajátította a hangszer kezelését és nyolc évesen már a Kármentő együttesben játszott édesapjával: igaz ekkor még csak sámliról érte fel az asztalt. A következő szerelem a hegedű volt, amire tíz évesen talált rá. Zenei iskolába járt, többször ment versenyezni is. 4. osztályos koráig a komoly- és népzene között egyensúlyozott, végül az utóbbihoz húzott a szíve.
Első zenekara az angol cali-punkot játszó White Shirt volt, ami a főiskolás évekig tartott. Bence ebben az időszakban kezdett el dalokat írni, három banda volt nagy hatással rá: Kispál és a Borz, a Quimby és a Hiperkarma. A magyar alternatív zene szeretete kezdett keveredni a gyerekkorából hozott klasszikus és népzenei motívumokkal, ennek szintézise a jelenlegi zenekara, a Karak.
Vasváron talált rá a jelenlegi együttese első tagjára – Németh Balázsra, aki azóta is a dobos.

Később kibővültek egy basszusgitárossal, Papp Gáborral. A trió az egyedi hangzás megteremtése érdekében egy brácsást keresett negyediknek, Kapiller Mátyás személyében találták meg. Sokáig ebben a felállásban zenéltek, a jelenlegi hangzás másfél éve teljesedett ki – Schüttönhelm Tibor Péterrel, aki tangóharmonikán játszik.
A Karak Zenekar először nagyobb közönségnek a szombathelyi Star(t) tehetségkutatón mutatkozott be, ahol 2011-ben a második helyet érték el.

A nevüket is ekkor választották, a koncepció az volt, hogy legyen valamilyen állatnév, a Vakondot elvetve egy spontán beszélgetésben ugrott be a híres róka neve.

Az este során több feldolgozást (az örökérvényű: Only You vagy akár a Csillag vagy fecske) és a már elkészült, de még ki nem adott Égig érő című album számait is hallhattuk Bence egyszálgitáros előadásában.

Ráadásként két dalt is megmutatott, amit még nem játszottak eddig sehol, az egyik egy félkész darab volt. Ez utóbbi érdekes betekintés nyújtott a dalszerzés gyakorlatába is.

Bence felelős a dalok írásáért, ahogy mondta erős az önkritikája – számos dalszöveg a kukába végzi, ezért nem egy termékeny dalszerző. Nála a dallam születik meg először, és utána kezd el hozzá szöveget írni. Egy nyugodt este, egy pohár bor és egy üres papírlap… ha túléli a másnapot a szöveg, akkor mehet a banda elé, amennyiben ők is rábólintanak, akkor elkezdődhet a munka.

A szövegei egyszerűen megérthetőek, nem szereti az öncélúan többértelmű szövegeket. Vannak visszatérő motívumai, pl.: az este, az évszakok változása, a kígyó – ami Vasvár egyik legendájára is utal. Alázattal áll a szövegíráshoz, ezért például a címadás sem egy könnyű dolog számára – azzal, valahogy kisajátítani véli a dalt.

Az első tehetségkutató után számos nagyobb fesztiválon (AlteRába, Savaria Történelmi Karnevál, Magyar Dal Napja) illetve a megye kisebb nagyobb településein felléptek már.

A fejlődés következő lépcsőfoka a saját album kiadása, ami már tavaly tavasszal elkészült, és az Égig érő címet viseli. Utána pedig a megyehatárt átlépve remélhetőleg az országban egyre többen megismerik a Karak Zenekar nevét.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Fotóimat Waldinger Dóra írása színesítette.

]]>