Hajnalra már alaposan kifehérítve a várost, utakat, tereket, parkokat, fákat, padokat, autókat, háztetőket és mindent amit csak el tudott érni.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A látvány lenyűgöző számomra amíg a takarítása el nem kezdődik. Az érintetlen fehérség hatalmas területeken mindig megfogja tekintetem.

Mivel ez a különös reggel éppen vasárnapra esett, így sokaknak csinált kedvet kis családi kimozdulásra.

Sétára, szánkózásra kirándulásra, vagy bár mire csak a szabadban lehessenek.

Nos ezzel magam is így voltam és szánkó híján egy fényképező géppel jártam körbe a várost és készítettem egy kis téli hangulatot idéző képgalériát.

A képekre kattintva láthatók  havas fotóim.

Ezen a hűvös, szeles, igazi télies hangulatú délutánon lépett színpadra Újvári Timi csapatával, a Memphis Belle zenekarral, és Wolf Kati is elhozta kedvenc dalait a vásár látogatóinak.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Az érdeklődés a hideg ellenére sem maradt el, viszont a fellépések után nagyon gyorsan távoztak a rajongók, és nézelődők.

A hangulatról, és fellépőkről néhány fotó egy galériába gyűjtve a képekre kattantva látható.

Már érkezésemkor teli volt a hatalmas tér. A szinte kora tavaszias időben rengetegen indultak a város szívébe, hogy meghallgassák az ünnepi műsort, a polgármesteri köszöntőt, az ökumenikus szertartást, majd megnézzék az első gyertyaláng ragyogó fényét.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Sok sok érdeklődő, csodálkozó kicsi tekintet kísérte Puskás Tivadar útját kezében a fáklyával, a színpadtól a gyertyáig. A felnőtteknek ez a séta már kevésbé volt újdonság, de mégis szorosan rátapadtak a koszorú oldalára.

Ahogy teszik ezt minden évben ilyenkor. A szertartások után, még a karnevál hangulatára emlékeztető tömeges beáramlás kezdődött a térre.

Hiába, a jó idő kicsalt erre az estére mindenkit aki egy hangulatos beszélgetésre, nézelődésre, iszogatásra, vagy falatozásra vágyott.

Nyolc óra magasságában máskor a jeges téli időben már szinte kiürült a vásár területe, most azonban ekkor tetőzött szinte a létszám.

Sokan fotózkodtak a koszorú, és a hatalmas fenyőfa mellet, és csodálták meg  az ünnepi fényeket.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Elrendezésében kínálatában szinte azonos az eddigi évekhez, viszont ismét visszatért a város hatalmas karácsonyfája, ami méltó egy megyeszékhely ünnepi hangulatához.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

És a korábban megismert adventi koszorú is a régi helyén, megszokott formájában helyezkedik el. Mind a fára mind a koszorúra a visszafogott egyszerű díszítés jellemző. Ezzel kicsit másabb lett mint korábban. És pont ez tetszett kicsit benne, hogy mindig kicsit megújul. 

A nyitó napon pénteken este, már sokan betértek a kellemes téli időben egy kis nézelődésre iszogatásra, ünnepi hangulatot, illetve finom forralt bort szippantva magukba .

Az első színpadi műsorokra is sokan kíváncsiak voltak.

Néhány pillanatot én is elhoztam a nyitó nap hangulatából.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Fákat igazítanak szökőkutakat zárnak, díszeket raknak fenyőfát állítanak, pavilonokat állítanak, majd vásárt nyitnak.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Első lépesben a Fő tér fáit rázták gatyába körbe körbe, hogy csinosan várják az ünnepeket. Ezekre a fákra is felkerülnek ugyanis az ünnepi fényüzérek.

Majd a központ kettő szökőkútját zárták le, és megkapták téli burkolásukat is .

Közben nagy erőkkel halad a karácsonyi fények felszerelése. Ezek egy része már próba üzemben .

Idén ismét visszatért a hatalmas városunkhoz méltó fenyőfa a vásártérre, a már megszokott helyére.

 Az Adventi vásár pavilonjai is szép folyamatosan épülnek, találják meg a jól bevált helyüket. Így változik szép folyamatosan Szombathely belváros képe ünnepi hangulatúvá.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A körülbelül egy órán át készülődő, felhőket erre arra tologató vihar, este hét óra magasságába brutális  erővel csapott le, cseresznye, és diónyi nagyságú jéggel, széllel, és felhőszakadással.

Nyomában pusztítás, hatalmas álló vizek, letört fák, utakat beterítő falevelek, összetört ablakok, redőnyök, sérült járművek.

Félelem, rettegés uralkodott az emberekben, akár otthonukban, akár szabadban, akár autójukban útközben érte őket a szupervihar.

A jégeső két részben, közel húsz percen át  szörnyü erővel, hatalmas hanghatással szinte sokkolta az embereket. Néhány pillanatkép a belvárosban a vihar elvonultakor készült.

A Zanati uton a vasúti felüljáró alatt ismét kikerülhetett a megtelt tábla. De ezt már megszokhattuk, de a többi még szokatlan számunkra.

Egy nappal később már a romok eltakarításán dolgoznak.

Egy kihelyezett közlekedési táblán akadt meg a szemem. A tábla egy mindkét irányból behajtani tilos tábla, alatta két kivételt jelző kiegészítéssel.

Néhány fotó a képekre kattintva látható.

E tábla szerint, aki a Semmelweis Ignác utca felől eléri a vasútállomás főbejáratát, tovább egyenesen nem hajthat, ha nem tartozik a taxisok, vagy a ÉNYKK Zrt. azaz a buszosok táborába. Legyen akár a kis utcában lévő üzletben, vagy postán, gyógyszertárban, vagy akár iskolában dolga.

Viszont ha tesz egy kis kitérőt a Szelestey László utca felé, akkor az utóbb említett helyeket elérheti a Széll Kálmán utca felől. Így alapból nem is lenne ezzel gond, de most következik a probléma. A példaként említett helyek a Vasút utcában vannak ami egy zsákutca. Ha tehát dolgunk végeztével innen kihajtunk, akkor az elején említett tiltó tábla szerint, ami mindkét irányból tiltani hivatott a behajtást, az útkereszteződésig tudunk csak elmenni, és kész.

Az érintett szakasz, azaz az egyenes haladás tiltott, a balra fordulás úgyszintén, amit  egy mindkét irányból behajtani tilos tábla is megerősít, amin kivételként a volán van csupán feltüntetve.

Tehát innen elvileg csak tilosban közlekedve szabadulhatnánk. De még egy csavar belekerült a történetbe, hiszen aki a Széll Kálmán utca felől érkezik, vagy akár a zsákutcából kihajt, nincs tudatában annak a behajtási tilalomnak amiről szó van, hiszen egyetlen tábla sem figyelmezteti az innen érkezőket erről.

Látnokok ugye nem vagyunk, még ha láttuk is valamikor azt a fránya tiltást a túlsó oldalon, miért is törődnénk vele ebből az irányból haladva, mikor semmi nem jelzi számunkra. És igen, ezt jól alá is támasztotta az a három oktató jármű, ami épp érkezett a fotózáskor, és a tiltások hiányában szépen végighaladt egészen a vasút épületéig.

Ahogy képekkel bemutatom, úgy láthatja ezt egy arra közlekedő. Maradjunk abban, hogy nekem ez nem kerek így, de vitassuk meg valóban csak én látom ebben a hibát .

Mindkét irányból behajtani tilos tábla:

A tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból behajtani tilos; a jelzőtábla az útszakaszra a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár betolását nem tiltja; a behajtási tilalom a kerékpárra és az állati erővel vont kizárólag személyszállításra rendszeresített járműre (konflis) nem vonatkozik.

Néhány fotó a képekre kattintva látható.

A Bem József utcában haladva, valami fura dologra lettem figyelmes. Mondhatni szinte szúrta a szemem az egyik konténerből kilógó akármi.

Előbb fel sem fogtam mit is látok, hiszen így szinte a tavasz közepén, ritka az  ilyesmi. El is gondolkodtam, tán így magamban hazafele tekeregve egy időzónát átugrottam valahol? De nem minden, a helyén volt, valószínűleg arról lehet szó csupán, hogy valamelyik családban hosszasan megőrizték a karácsony emlékét, vagy lassabban hullatta tűlevelét a karácsonyfa. Persze elég fura, hogy mikor a húsvéti nyuszi megérkezett, nem tette szóvá, hogy ej most már rég elmúltak azok az ünnepek, ki kellene már dobni a fát is. Na de végül most láthatóan végérvényesen elmúlt karácsony, mert gyanítom az utolsó fa is a kukába került, mert hát ilyenkor már nincs gyűjtőhely sem.

Az utolsó ezüst masni még ott díszeleg a teljesen barnára száradt örökzöld fenyő közepén. És természetesen nem úgy szúrta a szemem, hogy kötekedjek emiatt, hanem mint ritka látványosság szakította meg utazásom, és vetette elő fényképezőgépem pár fotóra. 

Készítek is rengeteg fotót ebben az időszakban. Talán legtermékenyebb időszak ez képek terén.

A képekre kattintva látható a tavasz 17 pillanata 2016-ból.

Utána a tél az kicsi örömökkel próbál vigasztalni. Mutat ezt azt magából, ha épp kedve van. Persze ez is némiképp megörökítésre kerül, de mennyiségileg meg sem közelíti más évszak termését. És mikor lassan cammogva kivonul a hideg, borongós sötétség életemből, és kismadarak dalolnak hajnalban az ablak előtt, kezdek újra éledezni, szemem nagyra nyílik, friss virágok illatából szippantok, és az első tavaszi fűnyírás utáni illat már tudatja velem, hogy itt az idő.

Új időszámítás jött el. Ismét tavasz van. Nos ekkor vannak reggelek, amikor úgy ébredek, hogy ma csak fotóznék, szépeket, vidám dolgokat, szép virágokat jó hangulatú embereket.

Így készülnek az ilyen képgalériák mint ez is, a tavasz 17 pillanatáról. Nézegessék olyan szeretettel, ahogy készítettem, és ahogy most kínálom.

A képekre kattintva látható a tavasz 17 pillanata.

Ezeket boncolgatta, március 22-én Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Könyvtárban, Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Az interaktív beszélgetés házigazdája Boros Ferenc volt. A terem jócskán megtelt. Akárcsak más hasonló témájú előadásokon, itt is pótszékeket kellett betenni.

A beszélgetésből megtudhattuk hogyan digitalizálhatjuk jó minőségben régi fotóinkat, szó esett némi internetes etikettről. Mi számít valóságosan sokatmondó, illetve semmitmondó helytörténeti képfeliratnak.  Az est során egy rögtönzött internetes játékban is részt vehettek az érdeklődők, melynek nyertese könyvjutalomban részesült.

Nem is hinné az ember mennyi régi fotó fedezhető fel Szombathely múltjáról, szerte a világhálón. Sok ismert, és kevésbé népszerű oldalról tett említést Tibor ezen az estén.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

]]>